XVI. Lajos – ember alatti vagy ember feletti?

„1993-ban, az uralkodó kivégzése kétszázadik évfordulójának előestéjén a Saint-Denis-i bazilikában, másnap pedig a Concorde téren rendeztek megemlékezést. Hét-nyolcezer résztvevő jelenlétében Jean-Pierre Darras színész felolvasta a király végrendeletét. Többszáz csokrot helyeztek el a kivégzés egykori színhelyén, köztük az amerikai nagykövet virágait. (Az Egyesült Államokban ugyanis számon tartják, hogy az ország XVI. Lajos katonai segítségének köszönhetően vívta ki függetlenségét.) A párizsi hatóságok ugyanolyan tétovázást tanúsítottak, mint a közvéleménykutatások megkérdezettjei. A rendőrprefektus és Jacques Chirac polgármester előbb be akarta tiltani a megemlékezést, de a rendőrök végül csak a Panthéon tetejére felkapaszkodott, szélsőjobboldali fiatalokat gyűjtötték be. Az egyházi hatóságok véleménye is megoszlott: Párizs érseke nem rendezett gyászmisét a Notre Dame-ban, de országszerte 25 katedrálisban, 161 templomban, kolostorban és kápolnában emlékeztek meg misével a király kivégzéséről, nem beszélve a számtalan protestáns és zsidó szertartásról. (E két vallás főtisztviselői nem feledkeztek meg arról, hogy XVI. Lajos volt az első francia uralkodó, aki elismerte hitsorsosaikat teljes jogú állampolgárnak.) 

A szélsőséges vélemények a XXI. században sem közeledtek egymáshoz. Január 21-én minden évben több francia templomban is gyászmisét rendeznek a király emlékére, a Szabad Gondolkodás Nemzeti Szövetsége (Fédération nationale de la libre pensée) pedig borjúfejes republikánus lakomákat. »Nem mondhatjuk, hogy a guillotine-nal kivégzett király emléke elhomályosodott volna a franciák emlékezetében«, állapította meg Jean de Viguerie francia történész.”